Én vagyok a hibás mert utazni akarok...
Avagy, hogyan ment el a kedvem a Börzsönyi kisvasutazástól!

 

Fő oldal

Beszámolók

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fő oldal

Beszámolók

 

Feri barátommal kitaláltuk, hogy kipróbáljuk a Szob - Nagybörzsöny kisvasutat...

Mint mindig most is előre megnéztem a weben, hogy mik a lehetőségek.
 Az rögtön kiderült, hogy 1 alaklommal Márianosztrán át kel majd szállni, de a menetrendet elnézve nem lehet gond.

Mi szépen gondosan Szobon fel ültünk a vonatra és elindultunk.



A vonat amivel mi mentünk igen csak tele volt, de mikor Márianosztrára értünk akkor tapasztaltuk, hogy a tovább induló vonat az kisebb befogadóképességű és már igen csak sokan vannak. Az már az első pillanatban látszott, hogy akik Szob felől érkeztek nem mindenki fog felférni a vonatra.

Megpróbáltam megtudni a két vonat személyzetétől, hogy ilyenkor mi van...
Hát érdekesebbnél érdekesebb válaszokat kaptam:

- Az emberek 80% még nem járt Márianosztrán van lehetőségem körülnézni! (Hát én a vasút miatt mentem)
- Minek hoz fel több utast a másik vonat ha tudja, hogy mi nem tudunk többet vinni. Ez a mozdony csak egy kocsit tud felvinni, azt is nehezen.
- Az másik csapat nem lehet velük mit kezdeni,  ez a vonat (Szob- Márianosztra) nem mehet arra a pálya szakaszra mert nem bírja az íveket, meg a mozdony hűtése sem bírja a hegyi szakaszt...

És hasonló mondvacsinált magyarázatok!
Egy értelmesnek látszó választ kaptunk:

- Várjuk meg a következő Nagyírtásfelé menő vonatot.
(Ekkor derült ki számunkra, hogy 2 alkalommal kellene átszállni!) Oda se neki meg várjuk a vonatok elmentek és lás csodát, kiderült, hogy van 2 óra szabadidőnk, de úgy gondoltuk, hogy ennyi belefér!

Így el is ment a szerintem túlzsúfolt vonat felfelé a másik lefelé.
Mi meg vártunk...

Az igazi döbbenet akkor jött mikor megjött a következő Szobi vonat:

Ezen is remekül látszott, hogy több kocsival és utassal érkezik mint az első kanyarban. Majd megérkezett a másik vonat is.

Na kb ekkor döntöttük el, hogy ha nem férünk fel normálisan akkor bizony feladjuk és vissza megyünk Pestre....

Mindenki döntse el, hogy akar e heringek módjára kirándulni, hogy Ferit idézzem "heringek módjára lehet a metrón is utazni, jah hogy az nem is itt van..."

Így inkább haza indultunk :(

 

Tanulságok:

 - Nincs garancia, hogy az átszálláskor a másik vonatra fel fér e az ember.
 - A vasúti dolgozók nem együtt dolgoznak a vasutazásért hanem csak ott vannak.
 - A zsúfoltnak tűnő vonaton se csomag se kerékpár de még a babakocsi bajosan fér el.
 - Konkrétan le írva igazán sehol nincs, hogy 2x kell átszállni...

 

Mindezek tükrében én magam jó ideig nem megyek oda mert én élvezetből akartam utazgatni nem gyomorgörcsből, és ha valaki megkérdezne, hogy el menjen e a Szob - Nagybörzsönyi kisvasútra azt le beszélném.

 

A leírt történet az én szemszögemből és élményeimből íródott!

(Lapzárta után)

A cikkem megjelenésével egy időben mind a két érintett vasút üzemeltetőnek írtam panaszlevelet. Az Ipoly erdő egy levélben elnézést is kért. Sajnos a másik csapat még válaszra nem mltatott!

 

Ipoly Erdő Zrt levele:

"Tisztelt Ferenc Tamás Úr!

Köszönjük levelét, észrevételeit, hiszen éppen a hozzánk érkező utasok jobb kiszolgálása lenne a célunk, és ebben az Önök véleménye nagyban segíthet!

Teljesen érthető a felháborodása, hiszen, Ön az erdei vasúton szerette volna kipihenni magát, erdei élményeket szerezni, éppen ezért a történtekért szíves elnézését kérjük! Sikerül egyre szélesebb körben népszerűsítenünk ezt az erdei vasutat, azonban éppen a hétvégi nagy érdeklődés szabott határt sokak felhőtlen szórakozásának.

A következőkben leírt okok nem fogják megnyugtatóan tisztázni a helyzetet, de talán hozzájárulhatnak a helyzet árnyaltabb, jobb megértéséhez. Ennek az erdei vasútnak a jelen helyzet szerinti működtetéséhez több ok vezetett, hiszen a Szob – Nagybörzsöny vonal soha nem volt személyszállítás számára összekötve, ez a pillanat a középső szakasz újjáépítésével valósulhat meg most először. A másik két kapcsolódó szakasz felújítása az elmúlt évtizedben történt meg külön-külön, különböző tulajdonviszonyok és más pályázati források bevonásával. Történeti okai vannak tehát, hogy jelenleg két üzemeltetője van a három szakasznak, így külön üzemeltetők látják el a vasúti forgalom lebonyolítását. Természetesen a kialakult helyzetben a vasút üzemeltetői számos erőfeszítést tettek azért, hogy minél összehangoltabban, gördülékenyebben tudják az utasok szállítását megoldani.

A Márianosztra-Nagyirtás közötti szakaszt az Ipoly Erdő Zrt.-nek sikerült  megépíttetni egy nyertes pályázat után, rendkívül szoros határidők között, jó minőségben. A gördülő állomány fejlesztése folyamatos, de az érzékelhető, hogy még korlátozottak a kapacitásaink ezen a nagyon meredek, speciális szakaszon. Abban az esetben, ha az erre a szakaszra éppen most készülő motorvonat is munkába áll, valószínűleg az ilyen nagyobb terheléseket is könnyebben tudjuk kezelni.

A mostani hétvégén sajnos nem mértük fel kellőképpen az igényeket (Márianosztrai falunap, stb.), emiatt fordulhatott elő, hogy az utazni vágyók létszáma nagyobb volt a rendelkezésre álló kapacitásnál. Ez természetesen nem lehet az utas hibája. Mi is tanuljuk a vasút üzemeltetését, ugyanakkor a jövőben nem fog ilyen előfordulni, mivel – az Ön észrevételeinek is köszönhetően - tartalék kocsikat állítunk be hétvégékre.

Szeretnénk, ha mégiscsak sikerülne kipróbálnia ezt a tényleg vadregényes kisvasutat, így örülnénk, ha elfogadná meghívásunkat az általunk működtetett Márianosztra – Nagyirtáspuszta szakaszra! "